Mivel legutóbb, amikor épp nyaralni készültünk, megbetegedtem, a barátom úgy döntött, elvisz egy nagyon kellemes kis panzióba most télen. Csak úgy, Ausztriába, kikapcsolódni kicsit, elszakadni a zajos nagyvárostól, az unalmas, szürke hétköznapoktól. No meg azért, mert eléggé szomorú voltam, amiért ki kellett hagynom a szlovákiai nyaralást. Ami még rosszabb volt az egészben, hogy az utazást már nem lehetett visszamondani az utazási irodánál, ezért a családom nélkülem ment, én pedig otthon feküdtem lázasan, amíg a mamám teákat főzött nekem.

Szerencsére a barátom tudta, hogy mennyire fájó pont volt ez nekem, pláne mikor látta, milyen bánatos szemmel nézem a gyönyörű szlovák tájakról készített fotókat. S noha neki – hiszen még egyetemista – nincs pénze egyhetes külföldi utakra, azért egy kétnapos mégis belefért neki, hogy örömet szerezzen. Sőt, ő maga nézte ki a szállást, ami ritkaság, hiszen a fiúk általában nem nagyon szeretnek szervezni nagyjából semmit, még egyszerű dolgokat sem – nemhogy egy külföldi szállást elintézni.

Szóval elindultunk egy szép, februári napon, és szerencsésen meg is érkeztünk egy gyönyörű panzióba. Minden rendben zajlott, sikeresen becsekkoltunk, és el is foglaltuk a szobánkat, ami egészen gyönyörű volt. Hamar le is szaladtunk, hogy megnézzük a wellness részleget, mert én nem láttam még képekről sem a szállást, annyira titokban tartotta a barátom.

Lent aztán láttam, hogy elég sokat kémleli a tetőt, és nem igazán értettem, hogy miért. Paranoiája van, fél, hogy beomlik, nem tudom – ilyeneken járt az agyam. Végül is el is felejtettem ezt az egészet, de este aztán csak megjegyezte, hogy mi nyomja a szívét.

Kiderült, hogy a panzióról készült képeken, amiket a honlapon látott, látszik felülnézetből, hogy az épületen napelemes rendszer van. Ő meg azt hitte, hogy ez egy baromi nagy tetőablak, és teljesen odavolt, hogy mennyire menő lesz, ha a wellness közben, a medence felett látni lehet majd az égboltot. Sőt, miután egy jót röhögtem rajta, azt is bevallotta, hogy félig-meddig ez volt az egyik ok, amiért ezt választotta egy másik hely helyett. Elkezdtünk aztán beszélni ezekről, és szóba jött, hogy vajon hogyan működhetnek ezek a berendezések, illetve mennyibe fájhatnak. Gyorsan utána is néztünk, és belefutottunk egy elég részletes honlapba, a napelemrendszer.info-ba, ami nem hagy kívánnivalót maga után. A végén van egy ár kalkulátor, amivel meg lehet nézni, hogy mennyit kóstál egy ilyen „fotovoltatikus” szerkezet. Meg még azt is leírják, hogy mi a működési elve, mennyi idő alatt térül meg a befektetés, illetve pályázatokról is tájékoztatnak, amiket ha elnyerünk, sokkal kedvezményesebb áron szereltethetünk be napelemet. Szóval na, arra jutottunk, hogy a napenergia tényleg annyival jobb megoldás, hogy ha valaha lesz házunk, akkor tuti mi is csináltatunk. És az is tuti, hogy a napelemrendszer.infon keresztül nézünk utána ismét.

Szóval a téli nyaralásunk végén még egy kicsit művelődtünk is a környezettudatosság terén, és ehhez csak annyi kellett, hogy a barátom félrenézze a képeket. De legalább ezt a szállót választotta épp emiatt, mert megmutatta a másik jelöltet, és tényleg jól döntött. Úgyhogy ha napelemes panziókat láttok, ne habozzatok, csapjatok le rá.